Az örökölt ingatlan értékesítése egy olyan téma, amely az élet számos pontján előkerülhet, legyen szó váratlan örökségről vagy generációk közötti vagyonátadásról. Ezért kulcsfontosságú, hogy átlássuk az ezzel kapcsolatos jogi és adózási követelményeket, hogy mindenki számára előnyös döntéseket hozhassunk.
Ahhoz, hogy egy örökölt ingatlant értékesíteni tudjunk, először a tulajdonjogot kell megszerezni, amit a hagyatéki eljárás lezárása után, a földhivatal által a tulajdoni lapon való bejegyzéssel kap meg az örökös.
Az ingatlan eladása után (ha azt az örökléstől számított 5 éven belül tesszük) 15% személyi jövedelemadót kell fizetni.
Az adóalap – első évben 100%, második évben 100%, harmadik évben 90%, negyedik évben 60%, ötödik évben 30% – ának a 15%-át (személyi jövedelem adó) kell befizetni. (Az értékesítés öt éven túl adómentes.)
Az adóalap a hagyatéki eljárásban történő értékbecslésben szereplő összeg és az eladási ár különbözetéből áll, illetve levonhatók/elszámolhatók a számlával igazolt költségek. Az adó, az öröklést követő első 5 évben fizetendő, mértéke az örökléstől számított eltelt évektől függ.
MAGYARORSZÁGON AZ EGEYENES ÁGI ÖRÖKLÉS, SZÜLŐK, GYERMEKEK ÉS HÁZASTÁRSAK KÖZÖTT ILLETÉKMENTES. 2020.07.08-TÓL A TESTVÉREK KÖZÖTTI ÖRÖKLÉST ÉS AJÁNDÉKOZÁST IS ILLETÉKMENTESSÉ TETTÉK.
Az öröklési illeték mértéke általában az örökség tiszta értékének 9%-a, amely a hagyatékot terhelő tartozások, költségek levonása után kerül meghatározásra, amennyiben az öröklés nem egyenesági.
Az öröklés során, az ingatlan becsült értékének fontossága kiemelendő. Ezért előnyös lehet, ha a hagyatéki tárgyaláson magasabb érték kerül bejegyzésre, mert csökkenhet az adókötelezettség, hiszen az adózás alapja az értékesítési ár és a hagyatéki érték különbözete lesz.